Pánikrohamok és ízületi fájdalmak
A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, rokon betegségei a fóbiák, az általános generalizált szorongás, a kényszerbetegségek és a nagy megrázkódtatások után fellépő úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma. A pánikbetegség lényege az egyénre időről időre hirtelen rátörő intenzív félelem, a pánikroham. Ez az érzés olyan elemi erejű, hogy az érintett eleinte nem is tudja, mi történik vele. Sokan azt hiszik, valamilyen súlyos betegség tört ki rajtuk pl.
A pánikroham valóban mutathat valamennyi kapcsolatot helyekkel és szituációkkal, de egyébként bárhol és bármikor kialakulhat: egyedüllét során, társaságban, otthon, nyilvános térdízületi kezelés receptjei, sőt akár álmából is felébresztheti a pánikbeteget. Nőknél gyakrabban jelentkezik pánikroham, mint férfiaknál.
Hirdetés Bár a pánikrohamokat korábban a rossz idegállapotra és a stresszre fogták, napjainkban már általánosan elfogadott, hogy ez egy önálló betegség, amely súlyos, de kezelhető. Számos kezelési mód létezik, melyek két fő csoportba oszthatók: gyógyszeres terápia és pszichoterápia, amelyek kombinálhatók egymással.
Legfrissebb cikkek a témában A vizsgadrukk leküzdése Szorongás - A lakosság 20 százaléka érintett Pánikroham vagy infarktus?
Milyen tünetekkel jár a pánikbetegség? A pánikbetegség okai, diagnózisa A kutatók jelenleg még nem tudják pontosan, mi áll a pánikrohamok pánikrohamok és ízületi fájdalmak örökletesség, stressz és bizonyos kábítószerek mind szerepet játszhatnak.
A pánikroham kialakulásának valószínűsége nagyobb, ha Önnek van olyan közeli rokona, aki pánikbeteg, esetleg a családban egyéb szorongásos betegség fordul elő gyakrabban.
Előfordulhat, hogy valamilyen más betegség áll tünetek hátterében. Keresse fel orvosát, hogy eldöntsék, mi okozza a tüneteket! Kezelőorvosa valószínűleg érdeklődni fog, hogy milyen gyakran és milyen környezetben alakulnak ki a tünetei, illetve milyen jellegűek ezek.
Ezután teljes körű fizikális vizsgálatot fog elvégezni, hogy megállapítsa, nincs-e más betegség a tünetek háttérben pl. Ha nincs a tünetekért felelős más egészségügyi problémája, akkor orvosa felállíthatja a pánikbetegség diagnózisát a tünetek jellege és gyakorisága alapján.
A pánikroham hirtelen kezdődik, általában 10 percen belül eléri a tetőfokát és körülbelül fél órán keresztül tart.
Sokféle formában jelentkezhet. Előfordul, hogy órákon keresztül, vagy akár egy napig is tart, elvonulása után pedig az elszenvedő fáradtnak, kimerültnek érzi magát.
Bővebben a betegségről A tünetek 10 percen belül tetőznek, és általában perceken belül el is múlnak, az orvos számára semmilyen megfigyelési lehetőséget nem hagyva, kivéve a beteg félelmét egy következő rémítő rohamtól. Mivel a pánikrohamok néha váratlanul, minden ok nélkül jelentkeznek, különösen pánikbetegség esetén, a rohamot elszenvedő személy előre aggódik a következő roham miatt - ezt az állapotot anticipátoros szorongásnak nevezzük - és elkerüli azokat a helyeket, ahol az előző rohamok zajlottak. A pánikrohamban sok létfontosságú szerven - szív, tüdő, agy - érezhet tüneteket a beteg, ezért gyakran komoly egészségkárosodástól fél, és orvoshoz fordul, illetve a kórház sürgősségi osztályára megy, ahol azonban pontos diagnózis nem mindig állítható fel, a kezelés hiánya pedig további aggodalmat okoz. Bár a pánikrohamok - néhány esetben rendkívüli mértékben - kellemetlenek, nem veszélyesek. Pánikbetegség diagnózisát akkor lehet felállítani, ha a beteg legalább két váratlan, ok nélküli pánikrohamot élt át, és ezt a következő rohamtól való félelem legalább 1 hónapon át követi.
Az alábbi tünetek jellemzőek: intenzív, elviselhetetlennek megélt, rossz közérzet; menekülési késztetés; kontrollvesztéstől, megőrüléstől, haláltól való félelem; légszomj a beteg érezheti úgy, hogy mindjárt megfullad ; a beteg úgy érzi, minden kicsúszik a kezéből; szapora szívverés.